Mi az a szállás – A növények megtelepedésének okai és hatásai a növényekre

Tartalomjegyzék:

Mi az a szállás – A növények megtelepedésének okai és hatásai a növényekre
Mi az a szállás – A növények megtelepedésének okai és hatásai a növényekre

Videó: Mi az a szállás – A növények megtelepedésének okai és hatásai a növényekre

Videó: Mi az a szállás – A növények megtelepedésének okai és hatásai a növényekre
Videó: Hogyan vezet klímakatasztrófához az emberi fejlődés? 2024, Lehet
Anonim

A magas hozamú gabonanövényeknek számos teszten kell átmenniük a palántától a betakarított termékig. Az egyik legfurcsább a szállás. Mi az a szállás? Két formája van: a gyökér- és a szárfekvés. Összességében a megtelepedés a szárak vagy gyökerek elmozdulása függőleges és megfelelő elhelyezkedésükből. Alacsonyabb hozamot és tápanyagsűrűséget okozhat.

A növények megtelepedésének okai

A növények megtelepedésének okai sokak. A magas nitrogénszint, a viharkár, a talajsűrűség, a betegségek, a vetés időpontja, a túlnépesedés és a vetőmag típusa mind hozzájárulnak a gabonanövények megtelepedéséhez. A megtelepedés által leggyakrabban érintett növények a kukorica, de más gabona- és szemes növények is veszélyben vannak.

A növények megtelepedésének két típusa előfordulhat véletlenül vagy külön-külön is, de a termésre gyakorolt hatásuk csökkenti az általános egészségi állapotot és a betakarítást. Bizonyos vetőmagtípusok, például a féltörpe gabonafélék, kevésbé lehetnek veszélyeztetettek, mint a hagyományos vetőmagok.

A növények megtelepedésének elsődleges okai a túlzsúfoltság, a nedves talaj és a felesleges nitrogén a talajban.

A magas növényállomány és a túl nedves talaj a gyökerek megrepedését okozzák, ahol a gyökerek kiszorulnak a talajból. A nedves talaj instabil, és nem engedi meg megfelelő lábtartást a fiatal gyökerek számára.

A túlnépesedett táblák megakadályozzák, hogy a növények szárba neveljenek, ami koronás gyökerekké válik – a növény fő horgonyává.

A magas nitrogénszint olyan környezetet teremt, amely ösztönzi a szár és a levelek növekedését, de a gyors ütem gyenge és sovány szárakat okozhat, amelyek túl gyengék ahhoz, hogy feltartsák magukat. Ezt a növényekre gyakorolt szár megtelepedési hatásának nevezik.

A szállás hatása a növényekre

A túlzott nedvesség vagy nitrogén és a sűrűn lakott területek nem az egyedüli okai a növények megtelepedésének. A kétféle növényi megtelepedést viharkárok is okozhatják, amelyek meggyengítik a szárat és a gyökereket.

Az árnyékban lévő vagy túl magasra nőtt növények szintén veszélyeztetik a szár megtelepedését. A gyomok és gombás betegségek a hajtásokat és a gyökereket befolyásoló egyéb állapotok.

Nem számít az ok, a gabona gyengébb lesz, és hajlamos korábban magképződésre. Alacsonyabb a hozam és a tápanyagtartalom is kedvezőtlenül hat. A kukorica termését leginkább az befolyásolja, ha a megtelepedés a kalászos kelés szakaszában történik. Szigorúan mechanikai szempontból a száron megtelepedett növényeket nehezebb betakarítani, és több a hulladék. A szárak érzékenyebbek a szárrothadásra, mint a megbolygatott gyökerek.

Növényszállások megelőzése

Új gabonafélék törzseket fejlesztettek ki féltörpe génekkel. Ez minimálisra csökkenti a szállást, de csökkenti a hozamot is.

A magvak távolabbi elhelyezése, a talaj megfelelő vízelvezetés érdekében történő módosítása, a nitrogéntrágyázás késleltetése és a növényi növekedést szabályozó szerek mind a megtelepedésből eredő veszteség csökkentésének módszerei.

A megtelepedés által érintett növényeknek addig nem szabad nitrogént kapniuka gyökérrendszernek volt ideje megművelni és koronás gyökereket kialakítani. Ez azt jelenti, hogy a gabona három-négy hetes koráig nem használunk műtrágyát.

Sajnos keveset tehetsz az anyatermészet ellenőrzése érdekében, így a szél és az eső mindig hozzájárul a szálláshoz. Az új törzsek és néhány jó agronómiai gyakorlat azonban előnyös lehet az érintett növények számának csökkentésében.

Ajánlott: