Szagkezelés a komposztban – A büdös komposzthalmok elkerülése

2024 Szerző: Chloe Blomfield | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-15 23:55

A komposzt egy olcsó és megújuló talajmódosítás. Könnyen elkészíthető az otthoni tájban megmaradt konyhai maradékokból és növényi anyagokból. A szagtalan komposztláda tárolása azonban némi erőfeszítést igényel. A komposzt szagának kezelése azt jelenti, hogy egyensúlyba kell hozni a nitrogén és a szén mennyiségét az anyagban, és a kupacot mérsékelten nedvesen és levegőzve kell tartani.

Mi okozza a büdös komposzthalmokat? A szerves hulladékok baktériumok, mikrobák és kis állatok, például csigák és férgek segítségével bomlanak le. Az egész életnek oxigénre van szüksége a túléléshez és az anyag lebontásához. Ezenkívül a nitrogén és a szén gondos egyensúlya szükséges egy szagtalan komposzttárolóhoz. A nedvesség egy másik tényező, és bizonyos élelmiszereket, például húst kerülni kell, mivel hosszabb ideig tart a komposztálás, és rossz baktériumokat hagyhatnak a keletkező anyagban.

Kompostszagok kezelése

Bármi, ami valaha élt, komposztálható. A hús és a csontok tovább tartanak, és csak akkor szabad belemenni, ha valóban tudod, mit csinálsz. A komposztálás négy fontos tényezője az anyag, a víz, az oxigén és a hő. E négy rész gondos egyensúlyozása nélkül büdös komposzthalmok keletkezhetnek.

A halomban lévő anyagnak olyannak kell lenniekörülbelül egynegyed nitrogénben és háromnegyedében szénben gazdag tétel. A nitrogénben gazdag termékek általában zöldek, a széntartalmú anyagok pedig általában barnák, ezért ügyeljen arra, hogy a komposzthalom egyenletesen legyen egyensúlyban a zöldekkel és a barnákkal. Nitrogénforrások:

• Levágott fű
• Konyhai maradékok

A szénforrások a következők lennének:

• Fotolt újság
• Szalma
• Levélalom

A halmot mérsékelten nedvesen kell tartani, de soha nem ázott. A halom gyakran forgatásakor oxigénnek van kitéve a baktériumok és állatok számára, amelyek minden munkát végeznek. A komposztnak 100-140 Fahrenheit-fokra (37-60 C) kell lennie a legjobb bomlás érdekében. Növelheti a hőmérsékletet egy fekete szemetes használatával vagy egy halom sötét műanyaggal való letakarásával.

A szagkezelés a komposztban a szerves anyagok és a körülmények gondos egyensúlyának eredménye. Ha az egyik szempont nem stabil, az egész ciklus leáll, és szagok keletkezhetnek. Például, ha a komposzt nem elég meleg, a hőt szerető mikrobák (amelyek felelősek az anyag kezdeti lebontásáért) nem lesznek jelen. Ez azt jelenti, hogy az anyagok egyszerűen ott maradnak és rothadnak, ami szagokat okoz.

Az anyagot lebontó mikrobák és más organizmusok szén-dioxidot és hőt bocsátanak ki az aerob légzési folyamat során. Ez növeli a napsugárzást, és több baktériumot és mikrobát ösztönöz a gyorsabb komposztálás érdekében. A kisebb darabok gyorsabban komposztálódnak, csökkentve a szagokat. A fás anyag csak 0,6 cm átmérőjű lehet, az ételmaradék pedig ilyenapró darabokra vágva.

A büdös komposzthalmok javítása

Az olyan szagok, mint az ammónia vagy a kén, kiegyensúlyozatlan halomra vagy helytelen körülményekre utalnak. Ellenőrizze, hogy a kupac nem túl ázott-e, és adjon hozzá száraz talajt a probléma kijavításához.

• Legalább hetente fordítsa meg a kupacot, hogy oxigént adjon a hulladékot lebontó kis szervezeteknek.
• Növelje a szén mennyiségét, ha ammóniaszagot érez, ami túlzott nitrogénre utal.
• Győződjön meg arról, hogy a kupac vagy a szemetes napfényben van, hogy elég meleg maradjon.

A komposztban a szagkezelés egyszerű a négy komposztálási tényező gondosan fenntartott egyensúlyával.