Csokecseresznyefák termesztése – Hova ültess csokicseresznyét

Tartalomjegyzék:

Csokecseresznyefák termesztése – Hova ültess csokicseresznyét
Csokecseresznyefák termesztése – Hova ültess csokicseresznyét

Videó: Csokecseresznyefák termesztése – Hova ültess csokicseresznyét

Videó: Csokecseresznyefák termesztése – Hova ültess csokicseresznyét
Videó: Step-by-Step Guide to Growing Chocolate Trees from Seed: Monthly Progress Updates 2024, Április
Anonim

A csokicseresznyefák általában a hegy lábánál és a hegyi kanyonokban találhatók, 1,5-610 km magasságban, valamint patakok vagy más nedves területeken. Tanuljunk meg többet a csokicseresznye otthoni használatáról.

Mi az a Chokecherry?

Szóval, mi az a chokecherry? A növekvő cseresznyefák nagy szívócserjék (kis fák), amelyek az Egyesült Államok délkeleti részén őshonosak, de máshol is termeszthetők évelő tájpéldányként. A Prunus viginiana akár 41 láb (12,5) magas is lehet, a lombkorona átmérője 28 láb (8,5 m); természetesen ez rendkívül ritka, és általában a növény körülbelül 12 láb (3,5 m) magas és 10 láb (3 m) széles.

A csokicseresznyefák 3–6 hüvelyk (7,5–15 cm) hosszú, krémfehér virágokat viselnek, amelyek sötétvörös, húsos gyümölcsökké válnak, érlelődve érett lilafeketére, közepén gödörrel. Ebből a gyümölcsből lekvárokat, zseléket, szörpöket és borokat készítenek. A kérget időnként köhögés elleni szirupok ízesítésére használták. Az indiánok a kéregkivonatot hasmenés gyógyítására használták. A chokecherry-fák termését adták a pemmikánhoz, és afták és ajakherpesz kezelésére használták. A leveleket és gallyakat átáztatták, hogy megkönnyítsék a teátmegfázás és reuma, miközben a cseresznye fából nyílvesszőket, íjakat és pipaszárakat készítettek.

A Chokecherry használata a tájban

A csokicseresznyét általában szélfogóként használják farmokon, part menti ültetvényeken és autópályák szépítésére. Szívós élőhelye (és potenciális toxicitása) miatt körültekintően kell meghatározni, hová kell ültetni a csípőcseresznyét. A kerti tájban a cseresznye szivacsként vagy tömeges ültetvényekben hasznosítható, tudatában annak, hogy szívó- és szaporodási hajlamát.

Ne feledje azt is, hogy a szarvasok szeretnek chokecherry fákon legelni, ezért ha nem akar szarvast, nem akar csocsófát.

Tájtelepítésként ősszel termesztheti és betakaríthatja a csocsógyümölcsöt; minél később arat, annál édesebb a gyümölcs. A bogyók tisztítása során távolítsa el a mérgező szárakat és leveleket, és ne törje össze a magokat főzés vagy gyümölcslé kivonásakor. Így a józan ész azt mondaná, hogy ne tegye a bogyókat a turmixgépbe!

A csokicseresznye gyümölcs gazdag élelmi rostforrás, a napi ajánlott bevitel 68 százalékával, 37 százaléka K-vitamin DRA-val, valamint fél csészénként mindössze 158 kalóriával (118) fantasztikus mangán-, kálium- és B6-vitaminforrás. ml.).

Chokecherry ültetési utasítások

A csokicseresznye cserje nedves talajban nő a legnagyobb mennyiségben, de alkalmazkodik a különféle talajközegekhez az 5,0 és 8,0 közötti pH-tartományban. Hidegálló az USDA 2. zónához, szélálló, mérsékelten szárazság- és árnyéktűrő, a csípőcseresznye ültetési utasításai meglehetősen minimálisak, mivel nemkülönösen válogatós a helyét illetően.

A természetben a növekvő aroniafák gyakran vízforrások közelében találhatók, így megfelelő öntözés mellett a legdúsabbak, miközben a teljes napsütés is elősegíti a termést.

További információ a csokicseresznyefa termesztéséről

A vadonban a chokecherry elsősorban élőhely-teremtő szerepe miatt ismert, mint értékes táplálékforrás a vadon élő állatok és a vízgyűjtők védelmében. A növekvő cseresznyefa minden részét megeszik a nagy emlősök, például medvék, jávorszarvasok, prérifarkasok, nagyszarvú juhok, szarvasok, jávorszarvasok és szarvasok. A madarak rágcsálják a gyümölcsét, és még a házi szarvasmarhák és birkák is böngészik a chokecherryt.

A levelek, szárak és magvak hidrogén-cianidnak nevezett toxint tartalmaznak, amely ritkán okozhat mérgezést háziállatoknál. Az állatállománynak jelentős mennyiségben kell ennie a mérgező növényi részeket, amelyek általában nem fordulnak elő, kivéve szárazság/éhínség idején. A mérgezés tünetei: szorongás, kékes árnyalat a szájban, szapora légzés, nyálfolyás, izomgörcs, végül kóma és halál.

Ajánlott: