Ősi örökségmagok: Az ősi magvak ma csíráztak

Tartalomjegyzék:

Ősi örökségmagok: Az ősi magvak ma csíráztak
Ősi örökségmagok: Az ősi magvak ma csíráztak

Videó: Ősi örökségmagok: Az ősi magvak ma csíráztak

Videó: Ősi örökségmagok: Az ősi magvak ma csíráztak
Videó: 23 Rare Seeds I'm Growing in 2019 2024, Április
Anonim

A magok az élet egyik építőkövei. Ők felelősek Földünk szépségéért és bőségéért. Feltűnően sztoikusak is, ősi magvakat találtak és termesztettek az elmúlt években. A múltból származó magvak közül sok több tízezer éves. Az ősi örökség magvak kulcsfontosságúak az ősi élethez és a bolygó növényvilágának fejlődéséhez.

Ha aggódik a vetőmagcsomagon feltüntetett ültetési dátum miatt, lehet, hogy nem kell túl aggódnia. A tudósok több ezer éves magokat ástak ki, és kíváncsiságukra sikerült kicsírázniuk és elültetniük néhányat. Külön érdekességet jelentenek az ősi datolyamagok, amelyek körülbelül 2000 évesek. Számos más példa is van az ősi magok csíráztatására és tanulmányozására.

Ősi örökségmagok

A feltárt mag első sikeres elültetése 2005-ben volt. A magokat a Masada, egy Izraelben található régi épület maradványaiban találták meg. A kezdeti növényt az ősi datolya magjából csíráztatták és termesztették. Matuzsálemnek nevezték el. Virágzott, végül ellensúlyokat termelt, és virágporát felhasználták a modern női datolyapálmák megtermékenyítésére. Néhány évvel később további 6 magot csíráztattak ki, ami 5 egészséges növényt eredményezett. Minden mag abból az időből származika Holt-tengeri tekercsek létrehozása folyamatban volt.

Egyéb magok a múltból

A szibériai tudósok felfedezték a Silene stenophylla növény magjainak rejtekhelyét, amely a modern, keskeny levelű kemping közeli rokona. Legnagyobb meglepetésükre a sérült magvakból életképes növényi anyagot tudtak kinyerni. Végül ezek kicsíráztak, és teljesen kifejlett növényekké nőttek. Mindegyik növénynek kissé eltérő virágai voltak, de egyébként ugyanaz a forma. Még vetőmagot is termeltek. Úgy gondolják, hogy a mély permafrost segített megőrizni a genetikai anyagot. A magokat egy mókusüregben fedezték fel, amely 124 láb (38 m) magasságban volt a talajszint alatt.

Mit tanulhatunk az ősi magvakból?

A talált és kitermelt ősi magvak nemcsak érdekesség, hanem tanulási kísérlet is. DNS-ük tanulmányozásával a tudomány kitalálhatja, hogy a növények milyen adaptációkat hajtottak végre, amelyek lehetővé tették számukra, hogy ilyen sokáig túléljenek. Azt is feltételezik, hogy a permafrost sok kih alt növény- és állatpéldányt tartalmaz. Ezek közül az egykor létező növényi életet lehetett feltámasztani. E magvak további tanulmányozása olyan új tartósítási technikákhoz és növények adaptációjához vezethet, amelyek átültethetők a modern növényekre. Az ilyen felfedezések biztonságosabbá tehetik élelmiszernövényeinket, és jobban képesek túlélni. Alkalmazható magvaktárolókban is, ahol a világ növényvilágának nagy részét megőrzik.

Ajánlott: