A mikrobák éghajlati alkalmazkodása – alkalmazkodnak-e a talajmikrobák a különböző régiókhoz

Tartalomjegyzék:

A mikrobák éghajlati alkalmazkodása – alkalmazkodnak-e a talajmikrobák a különböző régiókhoz
A mikrobák éghajlati alkalmazkodása – alkalmazkodnak-e a talajmikrobák a különböző régiókhoz

Videó: A mikrobák éghajlati alkalmazkodása – alkalmazkodnak-e a talajmikrobák a különböző régiókhoz

Videó: A mikrobák éghajlati alkalmazkodása – alkalmazkodnak-e a talajmikrobák a különböző régiókhoz
Videó: How Microbiomes Can Help Us Deal with Climate Change | Steven Allison | TEDxUCIrvine 2024, Lehet
Anonim

A talajmikrobák a talajrendszer fontos részét képezik, és mindenhol jelen vannak és változatosak minden talajban. Ezek egyediek lehetnek azon a területen, ahol megtalálhatók, és alkalmazkodnak az ottani változó körülményekhez. A talajmikrobák azonban alkalmazkodnak a különböző régiókhoz?

Talajmikrobák alkalmazkodása

A Rhizobia nevű mikrobák egyike a legfontosabbak a természet talajában és a mezőgazdasági rendszerekben is. Ezek bizonyos helyzetekben különböző régiókhoz igazíthatók. Ezek szimbiotikus kapcsolatokat alakítanak ki számos növénnyel, különösen a hüvelyesek közé sorolt növényekkel. A Rhizobia segít ezeknek a növényeknek, például a borsónak és a babnak a szükséges tápanyagokhoz jutni.

Ebben az esetben elsősorban nitrogén, a legtöbb növénynek szüksége van erre a tápanyagra a túléléshez és a növekedéshez. Cserébe Rhizobia ingyenes otthont kap. Amikor babot vagy más hüvelyeseket termesztenek, a növény „táplálja” a Rhizobia szénhidrátokat, ami a szimbiotikus kapcsolat további aspektusa.

A mikrobák a gyökérrendszerben képződnek. Csomós struktúrákká válnak, amelyeket csomóknak neveznek. A mikrobák minden éghajlaton és régióban így működnek. Ha a mikrobákat egy másik régióba költöztetik, a folyamat folytatódhat, vagy a Rhizobia eltűnhetalvó. Ennek megfelelően a talajmikrobák éghajlati alkalmazkodása helyzetenként és helyenként változó.

Amikor a Rhizobia aktív, elsődleges feladata a nitrogén felszívása a levegőből, és tápanyaggá alakítani a talajban, amelyet a növények, például a hüvelyesek családjába tartozók felhasználhatnak. A végeredményt nitrogén rögzítésnek nevezik.

Ez az oka annak, hogy az olyan növények termesztéséhez, mint a zöldbab és a borsó, alig vagy egyáltalán nincs szükség további nitrogénműtrágyára. A túl sok nitrogén gyönyörű lombozatot hozhat létre, de korlátozza vagy leállítja a virágzást. Hasznos a hüvelyesek családjába tartozó növényekkel való társültetés, mivel segíti a nitrogén felhasználását.

A talajmikrobák törzsei és az éghajlat

A mikrobák és a Rhizobia csoportosulásai nem mindig adaptálhatók korlátozott területen. A törzseket hasonló mikrobákként azonosítják, amelyeknek hasonló genetikája van. A tudósok felfedezték, hogy az ugyanabban a kis országban élő törzsek különböznek abban, ahogyan alkalmazkodtak a változó éghajlathoz.

A rövid válasz az, hogy a talajmikrobák bizonyos éghajlati alkalmazkodása lehetséges, de nem valószínű. Különböző éghajlati viszonyok között a mikrobák nagyobb valószínűséggel kerülnek nyugalmi állapotba.

Ajánlott: