2024 Szerző: Chloe Blomfield | [email protected]. Utoljára módosítva: 2023-12-15 23:55
A közelmúltig sokan csak a hajdina palacsintában való használatából ismerték a hajdinát. Napjaink kifinomult ízvilága ma már az ízletes ázsiai hajdinatésztákról ismeri, és gabonaszemként is felismeri kiváló tápanyagtartalmát. A hajdina felhasználása kiterjed azokra a kertekben, ahol a hajdina takarmánynövényként használható. Hogyan lehet akkor hajdinát termeszteni az otthoni kertben? Olvasson tovább, ha többet szeretne megtudni a hajdina növekedéséről és gondozásáról.
Hajdinatermesztés
A hajdina az egyik legkorábbi Ázsiában termesztett növény, valószínűleg Kínában 5000-6000 évvel ezelőtt. Ázsiában elterjedt Európába, majd az 1600-as években az amerikai gyarmatokra került. Abban az időben az Egyesült Államok északkeleti és északi középső részén elterjedt gazdaságokban a hajdinát állati takarmányként és őrlőlisztként használták.
A hajdina egy széles levelű, lágyszárú növény, amely több héten keresztül bőségesen virágzik. A kicsi, fehér virágok gyorsan érnek háromszögletű barna magvakká, körülbelül akkora, mint a szójabab magjai. Gyakran álgabonának nevezik, mivel nagyjából ugyanúgy hasznosítják, mint a gabonaszemeket, mint a zabot, de a mag és a növény típusa miatt nem igazi gabona. A hajdina termesztésének többsége az Egyesült ÁllamokbanÁllamokban New Yorkban, Pennsylvaniában, Michiganben, Wisconsinban, Minnesotában és Észak-Dakotában fordul elő, és nagy részét Japánba exportálják.
Hogyan termesszünk hajdinát
A hajdina termesztése a legmegfelelőbb a nedves, hűvös éghajlathoz. Érzékeny a hőmérsékleti ingadozásokra, és tavasszal és ősszel fagy elpusztíthatja, míg a magas hőmérséklet befolyásolja a virágzást, és így a magképződést.
Ez a gabona sokféle talajtípust elvisel, és jobban tolerálja a talaj savasságát, mint a többi gabonanövény. Az optimális növekedés érdekében a hajdinát közepes szerkezetű talajba kell vetni, például homokos vályogba, vályogba és iszapos vályogba. A nagy mennyiségű mészkő vagy a nehéz, nedves talaj hátrányosan befolyásolja a hajdinát.
A hajdina 7-40 C közötti hőmérsékleten csírázik. Az ültetési mélységtől, a hőmérséklettől és a nedvességtől függően három-öt nap telik el a kelésig. A magvakat 1-2 hüvelyk (2,5-5 cm) távolságra kell elhelyezni keskeny sorokban, hogy jó lombkorona alakuljon ki. A magokat vetőgéppel is be lehet vetni, vagy ha takarónövényt ültetünk, egyszerűen szórjuk ki. A gabona gyorsan növekszik, és eléri a 2–4 láb (61 cm–1 m) magasságot. Sekély gyökérrendszerrel rendelkezik, és nem tűri a szárazságot, ezért a hajdina gondozása magában foglalja a nedvesen tartást.
A hajdina felhasználása a kertekben
Amint már említettük, a hajdina terményét elsősorban élelmiszer-forrásként használják, de más felhasználási területek is vannak. Ezt a gabonát más gabonafélék helyettesítésére használták az állatok takarmányozása során. Általában kukoricával, zabbal vagy árpával keverik. A hajdinát néha méznövényként ültetik. Megvanhosszú virágzási időszak, amely a vegetációs időszak későbbi szakaszában érhető el, amikor más nektárforrások már nem életképesek.
A hajdinát néha fojtónövényként használják, mert gyorsan csírázik, és a sűrű lombkorona beárnyékolja a talajt, és elfojtja a legtöbb gyomot. A hajdina számos kereskedelmi forgalomban lévő madáreledelben megtalálható, és azért ültetik, hogy táplálékot és fedezéket biztosítson a vadon élő állatok számára. Az ebből a gabonából készült héjnak nincs élelmiszer-értéke, de talajtakaráshoz, baromfi alomhoz és Japánban párnák töltésére használják.
Végül, a hajdina kerti felhasználása kiterjed a takarmánynövényekre és a zöldtrágyanövényekre is. Mindkettő nagyjából ugyanaz. A növényt, ebben az esetben a hajdinát azért ültetik, hogy megakadályozzák a talajeróziót, elősegítsék a vízvisszatartást, elfojtsák a gyomok növekedését és gazdagítsák a talaj összetételét. A zöldtrágyát a növény még zöldellése alatt művelik alá, és ekkor indul meg a bomlási folyamata.
A hajdina takarmánynövényként való használata kiváló választás. Nem fog áttelelni, így tavasszal könnyebben lehet vele dolgozni. Gyorsan növekszik, és lombkoronát hoz létre, amely elfojtja a gyomokat. Az alászántás során a rothadó anyag jelentősen megemeli az egymást követő növények nitrogéntartalmát, és javítja a talaj nedvességtartó képességét is.
Ajánlott:
Julius Caesarról elnevezett növények – Caesar Weed, Caesar’s Tree és még sok más
Ha figyelembe vesszük, hogy Caesar a Római Köztársaság történetének legnagyobb hadvezére volt, nem meglepő, hogy néhány növényt róla neveztek el
Kukoricahéjreceptek és még sok más: A kertből származó kukoricahéj használata
A kukoricahéjat számos felhasználási terület létezik, a kézművességtől a receptekig és egyebekig. Kíváncsi vagy, mit tehetsz az eldobott kukoricahéjjal? Itt megtudhatja
A hajdina héjakkal kapcsolatos információk – Tudjon meg többet a hajdinahéjakkal végzett talajtakarásról
A mulcs mindig jó választás a kerti ágyásokhoz, és a szerves talajtakaró gyakran a legjobb választás. A hajdina héja olyan talajtakaró anyag, amely nem kap annyi figyelmet, de nagyon hatékonyak és vonzóak lehetnek. Tudjon meg többet a hajdina héjával való mulcsozásról itt
Repce használata takarónövényként – Ismerje meg a repce takarmánynövényeit házi kertekben
Valószínűleg hallott már a repceolajról, de nem gondolt valaha arra, hogy honnan származik? Ebben a cikkben a repcére, mint takarónövényre összpontosítunk. A repcetakarónövények ültetése az otthoni kertészek számára igen hasznos lehet. További információ itt
Aszpirin használata növényeken: Aszpirin a zöldséges kertekben és még sok más
Egy napi aszpirin többet tehet, mint hogy távol tartja az orvost. Tudtad, hogy az aszpirin használata a kertben jótékony hatással lehet számos növényedre? A szalicilsav az aszpirin hatóanyaga, és fűzfa kérgéből származik. További információ itt
