Mi a kelátozott vas – hogyan és mikor kell vaskelátokat alkalmazni a kertben

Tartalomjegyzék:

Mi a kelátozott vas – hogyan és mikor kell vaskelátokat alkalmazni a kertben
Mi a kelátozott vas – hogyan és mikor kell vaskelátokat alkalmazni a kertben

Videó: Mi a kelátozott vas – hogyan és mikor kell vaskelátokat alkalmazni a kertben

Videó: Mi a kelátozott vas – hogyan és mikor kell vaskelátokat alkalmazni a kertben
Videó: Oral iron chelating agents: improving quality of life in transfusion-dependent thalassemia 2024, Lehet
Anonim

A műtrágyacsomagolások címkéit olvasva találkozhatott a „kelátos vas” kifejezéssel, és azon töprengett, mi az. Kertészekként tudjuk, hogy a növényeknek nitrogénre, foszforra, káliumra és mikroelemekre, például vasra és magnéziumra van szükségük ahhoz, hogy megfelelően növekedjenek, és egészséges virágzást vagy gyümölcsöt hozzanak létre. De a vas csak vas, nem? Tehát pontosan mi is az a kelátozott vas? Folytassa az olvasást a válaszért, valamint tippekért, hogy mikor és hogyan kell használni a kelátos vasat.

Mi az a kelátozott vas?

A növények vashiányának tünetei közé tartozhat a klorotikus lombozat, a csökevényes vagy rosszul formált új növekedés, valamint a levél-, rügy- vagy terméshullás. Általában a tünetek nem haladnak tovább, mint a lombozat elszíneződése. A vashiányos levelek zöld erezettek, foltos sárga színűek az erek közötti növényi szövetekben. A lombozaton barna levélszélek is kialakulhatnak. Ha ilyen lombozata van, adjon a növénynek egy kis vasat.

Egyes növények hajlamosabbak lehetnek a vashiányra. Bizonyos talajtípusok, például agyagos, krétás, túlöntözött vagy magas pH-jú talajok a rendelkezésre álló vas eltömődését vagy elérhetetlenségét okozhatják a növények számára.

A vas fémionamely reagálhat oxigénre és hidroxidra. Amikor ez megtörténik, a vas használhatatlan a növények számára, mivel ebben a formában nem tudják felvenni. Annak érdekében, hogy a vas könnyen elérhető legyen a növények számára, kelátképzőt használnak, amely megvédi a vasat az oxidációtól, megakadályozza, hogy kimosódjon a talajból, és a vas olyan formában maradjon, amelyet a növények használhatnak.

Hogyan és mikor kell alkalmazni a vaskelátokat

A kelátképzőket vas-kelátképzőknek is nevezhetjük. Kis molekulák, amelyek fémionokhoz kötődnek, hogy a mikroelemeket, például a vasat könnyebben hozzáférhetővé tegyék a növények számára. A „kelát” szó a latin „chele” szóból származik, ami homárkarmot jelent. A kelátképző molekulák szorosan zárt karomként fonódnak a fémionok köré.

A vas felhordása kelátképző nélkül idő- és pénzpocsékolás lehet, mert előfordulhat, hogy a növények nem tudnak elegendő vasat felvenni, mielőtt az oxidálódik vagy kimosódik a talajból. A Fe-DTPA, Fe-EDDHA, Fe-EDTA, Fe-EDDHMA és Fe-HEDTA mind a kelátképző vas általános típusai, amelyeket a műtrágya címkéin találhat.

A kelátos vasműtrágyák tüskés, pelletek, granulátumok vagy porok formájában kaphatók. Ez utóbbi két forma használható vízben oldódó műtrágyaként vagy levélpermetként. A leghatékonyabb hatás érdekében tüskéket, lassan felszabaduló granulátumokat és vízben oldódó műtrágyákat kell kijuttatni a növény csepegtetővezetéke mentén. A levélkelátos vaspermeteket nem szabad a növényekre permetezni forró, napsütéses napokon.

Ajánlott: